Első rész: Milyen munkafázisokra használható a szalagfűrész?
Miért hasznos a szalagfűrész a profi és hobbi asztalos és faesztergályos műhelyekben?
Egy jó szalagfűrész sokoldalúan használható munkaeszköz, és a vágási képességeihez (kapacitásához) mérten viszonylag kevés helyet igényel, ezért a hobbi és profi műhelyekben is nagyon hasznos gép.
Milyen munkafázisokra használható a szalagfűrész?
Kezdjük a felsorolást azzal, hogy a nyersanyag beérkezik a műhelybe. A legolcsóbb faanyag a saját, rokon, szomszéd vagy ismerős kertjében kivágott fa. Ha ez a faanyag olyan méretű, ami még nem igényel rönkszalagfűrészt (gattert) a rönk hasításához, akkor a szeletelést egy megfelelő méretű szalagfűrésszel ezt el tudjuk végezni (a rönk szabálytalan alakja miatt feltétlenül megfelelő befogó segédre van szükség a biztonságos és egyenes vágáshoz, ami maradék deszkából vagy rétegelt lemezből elkészíthető).
A második legolcsóbb nyersanyag általában a szélezetlen palló, deszka. Ezeket is szalagfűrésszel tudod a legjobban feldolgozni.
Ha szélezett anyagot vásárolsz, akkor is szükséges lehet a hasítás (hosszvágás). Ez már elvégezhető asztali körfűrésszel is, de főleg vastagabb anyagok esetében kevesebb probléma lesz, ha a hosszvágást szalagfűrésszel végzed, kevesebb problémád lesz a fában lévő feszültségek miatt fennálló megszorulással.
Nagyon sok munkafázisban a leggyorsabb, vagy legegyszerűbb megoldás a szalagfűrész használata, persze ezeket a vágásokat általában el lehet végezni más gépekkel, szerszámokkal is, csak esetleg nehezebben, vagy lassabban. Néhány példa:
- egyenes vágást akarsz végezni olyan anyagban, ahol a faanyag széle nem egyenes, szabálytalan alakú;
- maró sablon melletti vágást akarsz végezni, hogy ezt követően a maró sablon mellett vezetett csapágyazott tisztító maróval (színelő marónak, másoló marónak is nevezik) pontos alakra lehessen hozni az anyagot;
- bevágásokat kell készíteni;
- egy lapanyagból kört kell kivágni;
- egy kisebb téglalap alakú anyagot átlósan kell elvágni;
- rálapolás, ollós, fecskefarkú vagy más csapozást készítesz;
- hengeres anyagot akarsz keresztben vagy hosszában elvágni (ehhez is segéd, vagy szorítós megfogás szükséges, különben balesetveszélyes lehet).
Mini szalagfűrészekkel, vagy a Record Power Coronet Cobra szalagvezető rendszerrel nagyobb szalagfűrészeken - amelyek 4 mm –es fűrésszalagot is képesek befogadni – a kis sugarú vágásokat a lombfűrészeknél is szebben el lehet készíteni. A lombfűrészeknél a fűrésszalag fel-le mozog, így az anyag széle kisebb mértékben roncsolódik, szálkásodik, kiszakadások keletkeznek. Mivel a szalagfűrész mozgása mindig egyirányú, így a munkadarab egyik oldalán kiszakadásmentes lesz a vágás.
A szalagfűrészekhez használhatsz sűrű fogazású „fém” szalagot is, amivel alumíniumot, réz, bronz anyagokat, vagy különféle műanyagokat is vághatsz. (A fémipari szalagfűrészek sok tekintetben eltérnek az asztalos szalagfűrészektől, ezért vas, acél és más keményebb fémanyag vágását nem javasoljuk, és a kevésbé keményebb anyagok vágását is csak alkalmilag, kis mennyiségben, hogy a gép ne károsodjon.)
Ha szalagfűrészed van az asztali körfűrész és a fejező fűrész (gérvágó fűrész) mellett, akkor az is hatékonyabbá teszi a munkát, hogy például egy-egy vágáshoz nem kell vágólapot cserélni a körfűrészen, a szalagfűrésszel elvégzed a vágást és folytatod a munkát a körfűrészen.
A szalagfűrész tehát sok területen nyújt segítséget. A következő részben azt tekintjük át, milyen szempontokat, műszaki jellemzőket vegyünk figyelembe ahhoz, hogy az igényeinknek és lehetőségeinknek legjobban megfelelő szalagfűrészt válasszuk ki.