2. rész: Milyen főbb műszaki jellemzők alapján válasszunk szalagfűrészt?

Bevezetés

Nézzük először a főbb jellemzőket!

A szalagfűrészek főbb jellemzői természetesen jelentős hatással vannak arra, hogy milyen feladatra tudjuk használni, mit várhatunk a géptől.

Szalagfűrész mérete (szalagvezető kerék átmérője)

A fűrésszalag a gép bal oldalán a gépházban fut, így a gépház széle néhány centimétert még elvesz az átmérőből, és ez a távolság határozza meg, hogy legfeljebb milyen széles anyagot tudunk vágni. Tehát a szalagvezető kerék átmérőjénél néhány centiméterrel kisebb lesz a maximális vágási szélesség (vezetővonalzó használata esetén még annak szélességét is le kell vonni). A szalagvezető kerék átmérője 250 mm -nél szokott kezdődni (ez alatt mikro szalagfűrészek vannak modellezéshez és hasonló munkákhoz), 800-900 mm átmérőjűek a nagyteljesítményű ipari szalagfűrészek kerekei. Több gyártónál a típus a szalagvezető kerék átmérőjére utal, de azért érdemes ezt a paramétert az adatlapon ellenőrizni, mert vannak trükkös típusszámok.

Motor feszültség és teljesítmény

A kis és közepes méretű szalagfűrészek egyfázisú (230V), a nagy szalagfűrészek jellemzően 3 fázisú (400V) motorral működnek. A 400 – 450 mm -es középméretű gépeknél néhány gyártónál lehet választani 230V vagy 400V -os kivitel közül. Ezt fontos ellenőrizni, mert a legtöbb hobbi műhelyben nem áll rendelkezésre háromfázisú hálózat.

A motor teljesítménynél fontos első lépésben azt ellenőrizni, hogy felvett vagy leadott teljesítmény van megadva (korrekt gyártói adatlapokon mindkettő szerepel), ha csak egy érték van, akkor az általában felvett teljesítmény (ez mindig nagyobb, mint a leadott teljesítmény). A leadott teljesítmény a lényeges abból a szempontból, hogy milyen erőt várunk a géptől a megmunkáláshoz. A kisebb gépek 200 – 350 W leadott teljesítménye mellett ne várjuk azt, hogy vastagabb, kemény anyagokat szép vágással, könnyedén és gyorsan tudunk megmunkálni. 1 kW (1000 W) leadott teljesítmény körül (ez kb. 1,4 – 1,5 kW felvett teljesítménnyel jár) lehet már közepes méretű és keményebb faanyagokat megmunkálni a motor és az egyéb gépalkatrészek erőltetése nélkül, ami az alsó középméretű (jellemzően 350 mm -es) szalagfűrészek jellemzője. A felső közép méretű (400, 450 mm -es) gépeknél a jellemző leadott motorteljesítmény 1,5 kW (1500 W) körül van.

Vágási magasság

A maximális vágási magasságot az határozza meg, hogy az asztal tetejétől mérve milyen magasságig emelhető fel a szalagvédő burkolat (szalagvezető alja). Persze ez csak a maximális magasság, a motor teljesítménye lehet, hogy keményebb anyagok esetén erősebben korlátozza a még biztonsággal vágható anyag méretét.

Asztal méret

A nagyobb asztal méret nagyobb megtámasztást ad a munkadarabnak. A jobb gépekhez vásárolható asztal bővítés (toldó), amit erős csavarokkal lehet a munkaasztalhoz csavarozni és beállító csavarokkal pontosan vízszintbe és magassági pozícióba állítani, hogy a munkadarab ne akadhasson be a toldás szélébe, ugyanakkor ne legyen zökkenés a munkadarab áttolásakor.

Mitől lesz egy szalagfűrész igazán jól használható kisebb és nagyobb műhelyekben?

Az alábbiakban olyan műszaki tulajdonságokat és megoldásokat veszünk sorra, amelyek jelentős hatással vannak a szalagfűész használhatóságára. Ezek egy része leolvasható az adatlapról, de jó néhány funkciót és paramétert csak a gép közelebbi szemrevételezésével deríthetünk ki.

A munkaasztal és a munkaasztal szánszerkezetének anyaga

Az olcsóbb szalagfűrészek asztalai alumíniumból, vagy valamilyen könnyűfém ötvözetből készülnek. Ezek nem elég merevek, és általában nem is eléggé egyenesek, deformálódnak idővel és terhelés hatására. A jó szalagfűrészek asztala öntöttvasból készül, és a felülete precízen megmunkált (a szépen megmunkált felület általában jó is).

A szánszerkezet az a nagyon fontos, de kevéssé látható részegység, ami a munkaasztalt tartja. Ez biztosítja, hogy az asztal vízszintesen vagy előre beállított szögben álljon, és ezt a pozíciót nagyobb, nehezebb munkadaraboknál is tartsa. Mivel ehhez a szánt erős anyagból és pontosan kell megmunkálni (a vízszintes illetve szög pozíciót általában fogaskerék szerkezet biztosítja), itt is finoman megmunkált öntöttvas szerkezet a megfelelő. Az alumínium és könnyűfém szerkezetek nem adnak elegendő merevséget és pontosságot.

Szalagvezető kerék anyaga

Az öntöttvas, finoman megmunkált szalagvezető kerekek biztosítják a megfelelő tömeget  (lendkerék effektus) ahhoz, hogy a fűrészszalag finoman és egyenletesen fusson, és a változó terhelés mellett is erőteljesen és precízen vágjon. Az alumínium ötvözet kerekek kis tömege ezt nem tudja biztosítani. 300-as mérettől már lehetőleg ne válasszunk olyan gépet, aminek nem öntöttvas szalagvezető kereke van. Azt is nézzük meg, milyen a szalagkerék megmunkálása, mert az egyenletes szalagfutáshoz precíz megmunkálás szükséges. Nézzük meg a keréken található bandázs gumiszalagot is, annak is jó minőségűnek és simának kell lenni.

A vezetővonalzó és a vezetővonalzó rúdja

A vezetővonalzónak több fontos elvárásnak kell megfelelni:

• Legyen eléggé könnyen és pontosan mozgatható, rögzíthető. Ha nehezen jár, nehézkes rögzíteni, akkor nehéz pontosan beállítani.
• Legyen állítható – ahhoz, hogy a szalaggal párhuzamos legyen, és így egyenesen vágjon, pontosan be kell állítani, és ezt gyakran kell ellenőrizni, időnként utánállítani. Ha a beállítás nehézkes (pl. több imbuszcsavart kell ehhez állítgatni), akkor ez már nem túl jó.
• Legyen merev – tartsa a párhuzamos pozíciót a szalaggal. Főleg a vezetővonalzó vége felé kezdenek mozogni a nem kellően merev vezetővonalzók. Néhány gyártó egy hátsó rögzítővel próbálja ellentételezni a gyengébb vezetővonalzót, de ennek rögzítése nehézkes és lassú.
• Legyen elegendően magas, hogy pallók vagy deszkák vastagsági hosszvágása esetén is jól megtámasszák a munkadarabot. Ugyanakkor átfordítva legyenek alacsonyak a kisebb munkadarabok vágásához.
• A rúd és a vezetővonalzó rögíztő szerkezete, amivel a rúdhoz csatlakozik legyen  pontos és kellően stabil, merev. A vezetővonalzó a rúdon (sínen) fut, és a kívánt vágási szélességnél egy mozdulattal mereven kell tudni rögzíteni. Ehhez olyan kialakítás szükséges, ami biztosítja a pontosságot. A jobb gépek mikro beállítással is rendelkeznek.
• Sokan készítenek egyvonalas megvezetőt (Single-Point Fence, vagy Re-Saw Guide), ami főleg a vastagsági hosszvágásoknál, furnér (svartni) vágásoknál segít a pontos vágási szélesség tartásában. Egyes gyártók ezt a megoldást opcióként vagy alaptartozékként adják a vezetővonalzóhoz.

A gép tömege, anyaghasználat

Ha ránézünk az adatlapon a gép tömegére, akkor a gyengébb minőségű gépek esetén ez az adat árulkodó. 300-as szalagfűrész 80 kg alatt általában nem jelent jó minőséget, mert akkor az asztallap, a szánszerkezet valószínűleg könnyűfémből készült, és a gépház anyagából is spóroltak, nem lesz elég merev (és így a gép nem lesz elég pontos). A gépház vázának merevsége szükséges, hiszen tartania kell a szalagvezető kerekeket és annak szerkezetét, a szalagvédő burkolatot, stb.

Szalagvezetők és azok beállítása

Hagyományosan csapágyakat használnak szalagvezetőnek. Ezeknek az a hátránya, hogy csak egy keskeny vonalon támasztják meg a fűrésszalagot. A következő fejlesztés a kerámia lapos megtámasztás volt, ami a csapágyhoz képest már lényegesen nagyobb felületen, biztosabban támasztja meg a szalagot, de sajnos a súrlódástól a fűrészlap felmelegszik és deformálódik, mivel a kerámia nem jó hővezető. A legkorszerűbb szalagvezetők speciális fémötvözetből készülnek, amelyek a jó megtámasztás mellett a kerámiánál lényegesen jobb hővezetők.

A szalagvezetőket minden fűrészszalag-cserénél be kell állítani, így nem mindegy, hogy ez mennyire gyors és egyszerű. A legjobb a rugós, szerszám nélküli állítás, mert a rugós mechanizmus ellentart a kezünk nyomásának, és így egyszerűbb és pontosabb a beállítás.  

Szalagfeszítő mechanizmus

A legjobbak a karos feszítők, mert a csavaros vagy kézikerekes feszítő esetén sokáig tart a szalag lazítása és feszítése, nagyobb gépeknél nehéz is, ezért sokan megspórolják a munka befejezésekor kilazítani a szalagot, ami hamar megnyúláshoz vezet. A karos feszítők közül a profi megoldás az, amikor a kar átállításakor a feszítő üzemmódban a korábban beállított feszesség áll vissza, így nem kell a feszességet ellenőrizni.

Ajaklemez/fűrészlap-betét

A szalagot körbefogó betét funkciója, hogy az asztal akár vízszintes, akár döntött helyzeténél egyaránt a lehető legkisebb rés legyen a szalag körül. A perforálás (lyukak) a porelszívást teszik lehetővé. Ezek az ajaklemezek (betétek) cserélhetőek, legtöbbjük műanyagból készül. Nagyon fontos, hogy az ajaklemezek pontosan síkban legyenek az asztal felületével, ne akadjon a munkadarab, mert az még veszélyes is lehet, ugyanakkor ne legyen lejjebb sem az asztal síkjánál, mert akkor pedig az asztalba fog akadni a munkadarab. A pontos beállítás akkor valósítható meg házi barkácsolás nélkül, ha az ajaklemez magassága hernyócsavarokkal több ponton állítható.

Szalagfeszesség beállítás és -jelző

A szalag optimális feszessége a pontos vágás alapfeltétele. A jobb szalagfűrészek szalagfeszesség-jelzővel rendelkeznek.

Szalagfutás megfigyelő ablak

A jobb minőségű szalagfűrészeken ablakon keresztül lehet látni a szalag futását, helyzetét zárt gépház mellett is. Ez segít, ha bizonytalanok vagyunk, megfelelő-e a szalag futása, illetve a gép használatának megkezdése előtt egy pillantás is elég az ellenőrzéshez.

Jó minőségű és pontos szögvonalzó

A szögvonalzónak pontosan (kotyogásmentesen, ugyanakkor simán) kell futnia a munkaasztal vezető sínében, és pontos szögértéket lehet vele beállítani. Jól kell megtámasztania a munkadarabot, kellően nagynak kell lennie. Ezeket a feltételeket az olcsóbb, könnyűfém öntvény szögvonalzók nem teljesítik, csak a precízen megmunkált öntöttvas kivitelűek.

Hatékony porelszívás és szalagtisztítás

A szalagfűrészen megtapadó fapor ráég a vágólapra, ami csökkenti a vágás pontosságát, égeti a munkadarabot, és még veszélyes helyzeteket is okozhat. Ezért a jobb szalagfűrészeknél olyan megoldásokat alkalmaznak, ami eltávolítja a fűrészpor nagy részét a vágólapról és magából a gépházból. Ehhez nem elég egyetlen csőcsonk a gépházon és egy műszálas kis kefe a szalagnál. A jobb szalagfűrészeknél többlépcsős elszívást alakítanak ki és a fűrészszalagról is el tudják távolítani a por döntő részét.

Ha egy jobb szalagfűrészt szeretnénk, akkor célszerű olyan helyen megvásárolni, ahol az megnézhető, vagy esetleg ki is próbálható. És persze jó, ha a szerviz, a tartozék- (pl. fűrészlapok) és alkatrészellátás is biztosított.